Pulay Márk hajdúszoboszlói előadása

Pulay-Mark

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése korai életkortól, szemvezérelt oktatási szoftverek és IKT eszközök használatával

KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁSBAN: demográfia, digitalizáció, munkavállalói kompetenciák, tartalomfejlesztés

XVIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Óvodai nevelés szekció

Hajdúszoboszló 2016. október 11-13.


Pulay Márk Ágoston, fejlesztési koordinátor, Balázs-diák Kft.

Absztrakt: A tudásalapú társadalom elvárásaihoz igazodni képes sérüléssel élő személy csökkentheti társadalmi kirekesztettségét, nagymértékben növelheti függetlenségét és a társadalmi szerepvállalása kiszélesedhet.

Kulcsszavak: esélyteremtés, szemvezérlés, SNI, szoftverfejlesztés,

A konduktori munkám során számos négyvégtag sérüléssel élő gyermekkel találkoztam, neveltem, fejlesztettem őket (központi idegrendszer sérültek; athetosis, tetraparezis, gerinc sérültek, izomsorvadásban szenvedők, stb.). Hallatlanul nehéz az, amikor az ember ép kognitív állapotban teljesen magatehetetlen és úgymond a saját testébe bezárva kénytelen élni. Az embernek szükséglete a cselekvés, és optimális esetben rendelkezik eszközökkel a cselekvés megvalósítására. Ám hogyan tud aktív lenni az, aki passzív és cselekedni az, aki mozdulni se tud (Hári 1991). Az a kérdés foglalkoztatott és foglalkoztat, hogy miként lehet a négyvégtag sérüléssel élő gyermekeknek célokat adni, a bennük rejlő tudást, képességeket felhasználni, fejleszteni. Számos támogató technológiai megoldás létezik, mely e gyermekeket segíthetik a képességeik kibontakoztatásában. „A támogató technológia: támogatja és segíti a felhasználót akár speciális, akár közönséges feladatainak ellátásában, egy meghatározott környezetben”. (Hoppestad, 2006)

Előadásomban röviden szeretném bemutatni a szemvezérlést (eye-tracking) mely felsővégtag sérült személyek informatikai eszközhasználatát segíti, a számítógéppel összekapcsolva arra hivatott, hogy a szem mozgását érzékelve irányítani lehessen a számítógépet.

A nézéskövetési technológiák a kezdetekkor azzal a céllal jöttek létre, hogy kutatni lehessen a számítógépes felhasználók vizuális szokásait, majd ezekből az adatokból különböző tudományok, így a pszichológia és egyéb kognitív szakterületek következtetéseket tudjanak levonni (pl. figyelem megoszlása, fenntartása stb.). Több fajta technológia létezik a szem, a tekintet követésére. A hardver kialakításának a leggyakoribb technológia az úgynevezett PCCR (Pupil Centre Corneal Reflection). A koncepció azon alapszik, hogy van egy fényforrás (ez a legtöbb esetben infrared), mely megvilágítja a szemet és egy kamera mely rögzíti a visszatükröződést. A képek segítségével - melyeket a kamera rögzített - azonosítják a retina, illetve a pupilla által visszatükrözött fény szögét. Ebből a szögből különböző geometriai képletek alkalmazásával kiszámítható a vektor iránya, mely a nézés pontos helye. (Spakov, 2008) A hardver napjainkra egy aprócska, mobil, USB eszköz, melyet a képernyő alatt kell rögzíteni. Szakmai tapasztalataink alapján a Tobii Dynavox eszközei a legpontosabbak, illetve szoftveresen is ők nyújtják a legszélesebb és rendkívül felhasználóbarát megoldásokat, magyar viszonteladó a Kapcsol-AT Kft. (http://kapcsol-at.hu).

A jelenlegi társadalmi körülmények között és az információs társadalom szempontjából alapvetően fontos a tudáshoz az információkhoz való hozzáférés. Mindez fokozottan igaz azok számára is, akik valamilyen fogyatékosságuk, akadályozottságuk miatt amúgy is hátrányosabb helyzetből indulnak a társadalmi érvényesülés terén. Az infokommunikációs eszközök elterjedésével, fejlődésével - így az eye tracking rendszerek megjelenésével - a fogyatékossággal élő emberek számára, a korábban nem elérhető tudás, információk megszerzése is lehetővé válhat. A tudásalapú társadalom elvárásaihoz igazodni képes sérüléssel élő személy csökkentheti társadalmi kirekesztettségét, nagymértékben növelheti függetlenségét (online vásárlás, ügyintézés stb.) és a társadalmi szerepvállalása kiszélesedhet (pl. képessé válhat otthonról számítógéppel dolgozni). Éppen ezért elengedhetetlennek tartom, hogy mi (gyakorló pedagógusok), akik sérüléssel élő gyermekeket nevelünk alapvető fontosságúnak tartsuk a neveltjeink informatikai kompetenciáiknak a fejlesztését. E kompetenciáknak az elsajátítására a sérüléssel élő gyermekeknek csak akkor van lehetősége, ha ismerjük azokat a technológiákat, melyek segítségével hozzáférhetővé tudjuk tenni az IKT eszközöket és tartalmakat. Amennyiben erre nem vagyunk képesek, csak növeljük tanulóink társadalmi kirekesztettségét. Nem téveszthetjük szem elől azt a tényt sem, hogy a sérüléssel élő gyermekeink is a digitális generáció tagjai, pont úgy, mint ép társaik. (Virányi, 2013) Tehát, míg az eye tracking rendszer a négyvégtag sérüléssel élő gyermek kompetenciáinak (képesség, tudás, attitűd) a kiterjesztésében segít, addig az oktatásinformatika a képességek, készségek fejlesztésében, a tanuló szervezetek kialakításában játszik fontos szerepet. Az oktatásinformatika eszközrendszereinek (pl. oktatási szoftverek, multimédiás programok, e-learning, online tanulásszervezési módszerek, blended learning stb.) segítségével válik képessé a sérüléssel élő gyermek arra, hogy tanuljon.

Előadásom fókuszában a Balázs-Diák Kft. (http://sni.idoctum.hu) és a Pető András Főiskola (PAF) közös oktatási-szoftverfejlesztési projekt termékei állnak. A PAF szakembereivel és neveltjeivel közösen jött létre a fejlesztés, így a felhasználók valós igényeit veszi figyelembe, alulról jövő kezdeményezés. A fejlesztés 2015-ben kezdődött, mely keretén belül eddig összesen három alkalmazás készült el (Színvarázs, Kis felfedező és Dominó). A szoftverek 2016 szeptemberében Magyar Termék Nagydíjban is részesültek. Az alkalmazások elsődleges célcsoportja óvodás és kisiskolás korú SNI-s és tipikusan fejlődő gyermekek. Az alkalmazások mobil eszközökön és PC-n egyaránt elérhetőek, illetve több informatikai támogató technológiai eszköz illesztését is lehetővé teszi, például a szemvezérlését. A szoftverek bizonyítottan számos részképességet fejlesztenek, például: Vizuális percepciós képességek: vizuális észlelés, téri orientáció síkban, balról – jobbra, fentről lefelé olvasás iránya, alakfelismerés, alak-háttér-konstancia. Továbbá, globális számkép felismerés, aritmetika, elemi számolási műveletek, logikai gondolkodás, következtetés, tervezés – döntéskészség, önismeret. Azoknál a gyermekeknél, akik táblagépeken használták a szoftvereket fejlődést mértünk a szem-kéz koordináció, a finommanipuláció és a kéz-dominancia, illetve bizonyos kórképek esetében (pl. hemiplegia) az érintett oldali kéz esetében is tapasztaltuk mindezeket.

Röviden a méréseinkről: a PAF Gyakorló Óvodájában és Iskolájában, az 5-8 éves gyermekek, egy tanéven keresztül használták az iDoctum SNI szoftvereit. A fejlődést különböző tesztek és megfigyelések segítségével mérték a pedagógusok, pl. DIFER, MVPT-4, egy kisebb mintán N=12, illetve a mintával egyező kontrollcsoporton.


Összefoglalásként elmondható, hogy az iDoctum SNI szoftvercsalád különleges, mert:

* Jelenleg nincs más olyan oktatási szoftver mely ilyen széles körű támogató technológiai illesztést lehetővé tesz (pl. szemvezérlés).

* Nagyszámú részképességet fejlesztésére alkalmas.

* Sérüléssel élő és tipikusan fejlődő gyerekek is használhatják, akár együtt is (inklúzió).

* Azonnali visszajelzést biztosít a szülőknek – pedagógusoknak a gyermekek teljesítményéről, tényleges felhasználói viselkedés - statisztikai adatokat gyűjt a felhasználókról, így a pozitív változás, illetve a problémás területek objektíven is megfigyelhetővé válnak.

* A táblagépeken a kéz-dominanciának megfelelően állítható a kezelőfelület.

1. ábra iDoctum SNI - Kis felfedező (screenshot)

 

Irodalom

* Halász Gábor (2013): Az oktatáskutatás globális trendjei. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

* Hári Mária (1991): A konduktív pedagógiai rendszer. MPANNI, Budapest.

* Hoppestad, B. S. (2006): Essential elements fot assessment of persons with severe neurological impairments for computer access utilizing assistive technology devices: A Delphi study. Disability and Rehabilitation: Assistive Technology, 3-18

* Michael Buckley és mtsai (2013): Eye gaze system, University at Buffalo, Buffalo.

* Spakov O. (2008): iComponent Device-Independent Platform for Analyzing Eye Movement Data and Developing Eye-Based Applications. Doktori disszertáció. Acta Electronica Universitatis Tamperensis, 725.

* Virányi Anita (2013): Sajátos nevelési igényű tanulók tanulásszervezésének és tanulástámogatásának specifikus szempontjai az információs társadalomban, In: Ollé János és mtsai.: Oktatásinformatikai módszerek - Tanítás és tanulás az információs társadalomban, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 133-150. o.

Fotó: peto.hu