Robot vs. robot. Ki lőtt több gólt?

DTH2017

A Digitális Témahét alkalmából megrendezett esemény

 

Digitális Témahét a ma már nélkülözhetetlen informatikai készségek fejlesztéséről szól, amely során iskolák, partnercégek és egyéni oktatók rendeznek fiatalok számára érdekes, de mégis oktatói jellegű programokat. Mivel a blog célja elsősorban a tanulás élvezetessé tétele, számomra nagyon szimpatikus a Témahét szellemisége. A programokról bővebben a linkre kattintva lehet tájékozódni, míg a blogon az általam meglátogatott eseménykről lehet majd olvasni.

Robotok. Robotok? Bármiről is legyen szó, a robotok jelenléte már eleve izgalmassá tud tenni bármit. Ebben az esetben a Balázs-Diák Kft. szervezésében megrendezésre kerülő eseményről van szó, ahol az EdBot nevű robot által vált izgalmassá a programozás. Eleve az EdBot edukációs céllal jött létre, amely során a gyerekek elsőkézből kaphatnak visszacsatolást arról, miként funkcionált a programjuk, hiszen kezdőként néha nehezen lehet átlátni, valójában melyik parancs éppen miért felelős.

Az EdBotot viszont pont erre a célra fejlesztették ki. Több nyelven  ért, mint például a Scratch, JavaScript, Python, de akár a C++-t is ismeri, ezért a készítők bátran ajánlják nem csupán általános- és középiskolásoknak, de a felsőoktatásban résztvevőknek is. A mosolygós robot bluetooth-on keresztül csatlakozik a szervergéphez, és azok, akik jogosultsággal rendelkeznek, könnyen irányíthatják őt a saját számítógépükről. 

A gyerekek egy gyors bevezető után fordultak a számítógépekhez, majd a Scratch programozói nyelv alapján adtak utasításokat a robotnak. Volt itt minden: üdvözlések, integetések, néhány felülés, táncmozdulatok, teljes edzéstervet írtak, de akadt olyan kreatív is, aki elgáncsoltatta a robotot, mintha valóban eltört volna a bokája.

A moderátor közben arra kérte a gyerekeket, hogy minél több mindent próbáljanak ki, írjanak nyugodtan hosszabb, bonyolultabb parancsokat is, akik erre egymást túlkiabálva akarták megmutatni, mire is képesek. Az esemény második felében már nem babra ment a játék, hiszen meghirdetésre került a lányok vs. fiúk közötti focimeccs. A két csapat erre nagyjából negyed óra felkészülést kapott, majd mind a fiúk közül, mind pedig a lányok közül kiválaszottak két-két embert. Az egyikük irányította a robotot, a másik pedig nézte a pályát. 

A két csapat ezt követően nagy lelkesedéssel vetette bele magát a mérkőzésbe, s én két szurkolás közben azon gondolkodtam, hogy ez mennyire király dolog. Ezzel a kis robottal a gyerekek nem csak programozni tanulhatnak meg, hanem a logika alapvető szabályait sajátíthatják el, ráadásul a kreativitás is jelentős szerepet játszik. A focimeccsre felkészülve a diákoknak olyan mozdulatsorokat kellett parancsba adniuk a robotnak, mint például a futás, rúgás egyik lábbal, rúgás másik lábbal, vetődés egyik és másik irányba, védekezés, elesésből való felállás. 

Játszottak, szórakoztak, versenyeztek és tanultak egyszerre. Ennél jobb módja szerintem nincsen a tanulásnak, ráadásul mindezt a 21. század jelentős vívmánya segítségével tették. A robotika manapság aktívan jelen van az életünkben, mégha nem is veszünk róla tudomást.

A vérremenő focimeccs után néhányukat megkérdeztem az eseményről, és úgy tűnt, nagyon élvezték azt. Úgy vélik, a robotok igazán lefelhetnének helyettük töriből, de amúgy olyan dolgokra használnák, amelyek elősegítik az emberek munkáját. 

Azt kell mondjam, több ehhez hasonló esemény kellene. El kell felejteni azt a károgást, hogy a gyerekek manapság nem szeretnek tanulni, mert ez egyszerűen nem igaz. A régi, begyöpösödött, semmire nem jó rendszerben érzik rosszul magukat, de ha képbe kerül néhány robot... 

A cikk végére pedig beszúrnék egy videót a mosolygós robotról:


Forrás: Juhász Anita 
jegyzetlap.blog.hu