Akadályok nélkül a virtuális világban

Akadályok nélkül a virtuális világban

IT eszközök a CP-s gyermekek fejlesztésében

Szakértőnk, Pulay Márk a holnapi nap folyamán, a III. CP-s nap elnevezésű budapesti konferencián tart előadást "Akadályok nélkül a virtuális világban. IT eszközök a CP-s gyermekek fejlesztésében" címmel.

 

Absztrakt

„Az embernek szükséglete a cselekvés, és optimális esetben rendelkezik eszközökkel a cselekvés megvalósítására. Ám hogyan tud aktív lenni az, aki passzív és cselekedni az, aki mozdulni se tud.” (Hári, 1991). Az a kérdés foglalkoztatott és foglalkoztat, hogy miként lehet a négyvégtag sérüléssel élő gyermekeknek célokat adni, a bennük rejlő tudást, képességeket felhasználni, fejleszteni.

A jelenlegi társadalmi körülmények között és az infokommunikációs társadalom szempontjából alapvetően fontos a tudáshoz az információkhoz való hozzáférés. Mindez fokozottan igaz azok számára is, akik valamilyen fogyatékosságuk, akadályozottságuk miatt amúgy is hátrányosabb helyzetből indulnak a társadalmi érvényesülés terén. Az infokommunikációs eszközök elterjedésével, fejlődésével - így az eye tracking rendszerek megjelenésével - a fogyatékossággal élő emberek számára, a korábban nem elérhető tudás, információk megszerzése is lehetővé válhat. A tudásalapú társadalom elvárásaihoz igazodni képes sérüléssel élő személy csökkentheti társadalmi kirekesztettségét, nagymértékben növelheti függetlenségét (online vásárlás, ügyintézés stb.) és a társadalmi szerepvállalása kiszélesedhet (pl. képessé válhat otthonról számítógéppel dolgozni). Éppen ezért elengedhetetlennek tartom, hogy mi (konduktorok, gyógypedagógusok), akik sérüléssel élő gyermekeket nevelünk alapvető fontosságúnak tartsuk a neveltjeink informatikai kompetenciáiknak a fejlesztését. E kompetenciáknak az elsajátítására a sérüléssel élő gyermekeknek csak akkor van lehetősége, ha „akadálymentesíteni” tudjuk a számítógépet. Amennyiben erre nem vagyunk képesek, csak növeljük tanulóink társadalmi kirekesztettségét. Nem téveszthetjük szem elől azt a tényt sem, hogy a sérüléssel élő gyermekeink is a digitális generáció tagjai, pont úgy, mint ép társaik.

Hangsúlyoznom kell, hogy a számítógép akadálymentesítése nemcsak a tényszerű, informális tudás megszerzésében segít a mozgássérüléssel élő gyermekeknek, hanem számos egyéb interakció is létrejöhet, és például a fiziológiai képességeik fejlesztésre (percepció, térészlelés, téri orientáció stb.) is lehetőség nyílik. Nagy kihívást jelent számunkra, hogy súlyos mozgássérülteknek miként tudjunk megfelelő szintű és mennyiségű mozgásos tapasztalathoz juttatni. E mozgásos tapasztalatok az alapjai számos kognitív folyamatnak és alapjai lehetnek további szekunder diszfunkcióknak: testséma, alak-konstancia, vizuális észlelés, auditív differenciálás, koncentráció/figyelem, analizáló és szintetizáló gondolkodás, vizuális memória stb. zavar. Számos kutatás kimutatta, hogy egyes virtuális programok segítségével mozgásos tapasztalatokat is lehet szerezni a háromdimenziós térben. A háromdimenziós térben „sétálgatva” (pl. virtuális Avatar-ral) mérhető és tapasztalható a mélység, a magasság, az irányok (jobb, bal) a tárgyak helyzete, a térbeli elhelyezkedésük, az alakjuk stb, illetve befolyásolni tudjuk a tárgyak és saját helyzetünket a térben.
 

Pulay Márk Ágoston PhD hallgató BME